Majsai Mór
atya „Boldogasszony Anyánk" című könyve említi mint 18. századi kegyhelyet. Csak közúton
közelíthető meg Trencsén város térségéből, a Vág folyó partján található. Kegytemploma gótikus reneszánsz stílusú.
Igen híres a kegyhely településén, és csodaszép barokk stílusban épült a ferences
barátok temploma, a szorosan melléje épült kolostorral együtt.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 36.old.)
"Sub arce, quae ex omnibus ruinis amoenissime vallis Vagi est pulcherrima.
Procedit Statua ex alia ruina adversae partis Vagi. Signanter ex Eccla vici nunc filialis Haluszicz, ad Parochiam bossaczensem pertinente. Translata est ad Ecclam par. muniti adhuc non pridem oppidi1 ad initium Seculi XVIII. Jussu Patronatus Dominii Beczko, ob maiorem securitatem.
Situatur is Ara sua, qua principalis effigies. Est ea e ligno durissimo affabre sculpta, stans, una cum Jesulo in sinu tenta, coronis arg. redimita, ornata et induta amictu, qui mutari solet. Jam in Eccla halusziczensi fuit peculiariter culta, et Anathematibus ornata, qua gratiosa.
Et Beczkovii talem se exhibuit, statim post sui translationem. A. 1718. nempe filiola Mart. Urbanek manum habuit tumidam, malo hoc opera medicorum emollito totaliter exaruit. Medicis nihil proficientibus Mater parvulam hic Deiparae obtulit, et cum pro parvula ad Statua Missa celebrata fuisset, manus illius repente sanata est. Testis huius Prodigii est ipsa Mater Sophis, et Mich. Fabiani Paroch. l.
Ab hoc tempore fides fiduciaque Populi in Divam multum aucta est, quod dona oblata demonstrant. Eminet ex eis monile pretiosum. V. Generalis C. Forgach, Barbarae item Bánóczy. Torques aureus cum 14 adamantibus, in catena aurea delicati operiosque laboris venetiani.
Ad Statuam hanc Divina omni die celebrantur ferialia, excepta tantum feria sexta2.
1Serius Ecclam protestantes occuparunt, et minister huius sectae criptam Sanctuarii violavit, efractisque multorum nobilium Haereditariorum de Beczko se ulchris, eadem multis pretiosis, cumprimis armis et clavis spoliavit. Aram ubi Statua grat. est, fundavit Joan. Rácsai Eppus pristin. G. vicarius et can. nitr. A.17.20.
2Relatio Can. J. Dualszky P.l.d.25.Mariae 1866.
Forrás: Balogh Augustinus Florianus: Beatissima Virgo Maria Mater Dei, qua Regina et Patrona Hungariarum historico-pragmatice adumbravit - parochus Kocskóczensis. Agriae 1872. p.589-590.
A templom búcsúünnepe Nagyboldogasszony és Szent István ünnepe.
|
|
Ének
(dallama: Dicsénekem örvendve zengem...)
l . Hozzád repül ma hő fohászunk, Nagyasszony, Szűz Mária!
Tekints az égből szánakozva szegény hazánk bús tájira!
Te voltál az, ki védted-óvtad, mindenkor híven nemzetünk!
Mutasd meg anyai szerelmed, mikor most búba könnyezünk.
2. Hazánkat gondjaidra bízta István, a Szent, a jó király.
Hogy el ne vesszen bajban-vészben, ha rátör szenvedés, viszály.
S te meg fogtad gyermekidnek a harcos hős magyarjait,
S ápoltad értünk szent szívedben jóságod éber gondjait.
3. Ma, mint hazánk Nagyasszonyához kiált hozzád a honfi szó.
Jövendőnk tépő aggodalmán, keservtől, bútól hangozó.
Ne vesd meg a buzgó könyörgést: gyemekeid nagy bánatát.
Ó, hallgasd meg a honfibúnak esdeklő, zokogó szavát.
4. Benned remél a hű magyar szív, szerelmedtől vár balzsamot!
Bár rossz utakra s bűnre léptek, örökséged el nem hagyod.
Minket kevélység és a sátán bűnökre elvezethetett,
De szívednek csodás szerelme hűtlenné hozzánk nem enged.
5. Vezesd erényre, hitre vissza István tévelygő nemzetét.
Istentelenség szörnyű átka ne tépje és ne zúzza szét.
Jóságod áldó melegétől még meg tud majd újulnia,
Legyen jó termő barnaföldje, virágos kerted, Hunnia.
6. Légy újra anyja nemzetünknek, balsors veszélyén gyámola.
Ne küldjön pusztulást fejére haragvó égnek ostora.
Engeszteld Isten szent bosszúját, irgalmat esdj e nép iránt,
Mutass szegénynek jobb jővendőt, égbe vivő ösvényt, irányt.
7. Oltalmadat terjeszd hazánkra, tett boldoggá bús népedet!
Űzzón szét a te szószólásod egünkről gyász- s vészfelleget.
Apáink sok nagy érdeméért maradj mindenkor hű Anyánk!
Hogy újra jó s nagy nép lehessünk, viselj gondot szeretve ránk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 36-37.old.)
|
