Almás

1332.
Ismereteink szerint ebben az évben említik először Almás nevét. Mint plébánia, Almás neve először szerepel a nyilvántartásban. A helyiségben magyar és horvát katolikusok élnek együtt. A lakóság része földművelő és halász, míg egyesek kereskedelemmel foglalkoznak vagy iparosok.
1526.
Almás egész Szlavóniával és Baranyával a török uralom alá esett. A megszállás 160 évig tartott.
1687.
A törökök kiűzése. A felszabadított területek lelkiéletének felvirágoztatását a jezsuiták végzik, akik Európából a keresztény seregekkel érkeztek. A baranyai Laskó faluban a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére templomot építenek azzal a céllal, hogy Laskó Mária búcsújáró hellyé váljék.
1697.
A szerény fatemplomba a jezsuiták egy Mária szobrot szereztek be, amelyet Nagyboldogasszony ünnepén Eszékről Laskóra hoztak. A szobor hasonlított a maihoz: Mária fején korona van, bal karjában a gyermek Jézust tarja, jobbjában pedig jogar van. A Habsburgok elleni Rákóczy felkelés hívei, és a kálvinisták Baranyában több helyiséget foglaltak el és telepítettek be. Többek között Laskót is, ahol kisajátították a katolikus templomot, és kálvinista imaházzá alakították át.
1704.
A szobor megmentésének céljából a jezsuiták a Mária szobrot Almásra hozzák és a vesszőből készült és sárral bekent nádfedeles közönséges almási templomban helyezik el. Ettől az évtől kezdve a zarándokolók a Szűzanya ünnepein Almást keresik fel. Így lett az 1704 - es év a kegyhely első éve. Almásra, a kis településre, amely nem messze van attól a helytől, ahol a Dráva a Dunába torkollik minden évben, megszakítás nélkül főleg a Mária ünnepeken Eszékről és környékéröl zarándoklók érkeznek.
1708.
Almáson a második templom épül, amelyet 1715-ben a Diákóvári megyéspüspök szentelt fel.
1726.
A jezsuiták az almási dombok egyikén „Kálváriát" építenek a keresztút ájtatosság végzésére.
1807.
Almás (ismét) plébánia lesz. A kegyhely gondját a mai napig a diákóvári papok viselik.
1846.
Több házzal együtt a templom is a Szűzanya szoborral egy nagy tűz áldozata lett. A szobor másolatát mégis sikerült megmenteni. A másolatot (egy képet) a kegyhelytől körülbelül egy kilométer távolságra egy völgykatlanba vitték. A Szűzanya tiszteletére ott kis kápolnát építettek fel egy vízforrás mellett. Köröskörül hársfákat ültettek, ezért kapta a hely „Hársfa alatti Szűzanya" nevet. Ma is a zarándoklók közül sokan felkeresik ezt a helyet, és tisztelettel merítenek a forrásból.
1847.
A második templom helyén elkezdik építeni a harmadikat.
1852.
A még be nem fejezett templomot a Diákóvári - szerémségi megyéspüspök Josip Juraj Strossmayer szenteli fel.
1857.
Strossmayer püspök az almási kegyhelynek új Szűzanya szobrot ajándékozott, amelyet Bécsben készítettek. Ma is ezt tekinthetjük meg. Nyugalmas évek következnek, amikor többé - kevésbé a zarándoklók békéjét senki sem zavarja.
1945 - 1990.
A kommunista uralom korszaka. Sokszor zaklatják a zarándoklókat és be is tiltják az almási kegyhelyre való látogatást.
1991.
Elkezdődött a Honvédő háború. A szerb álkatonai alakulatok (csetnikek) ezt a vidéket a Jugoszláv hadsereg segítségével szállták meg. A falvakból kiűzték a nem szerb lakosságot. Halálveszélyben, mindenüket otthagyva a menekültek az utolsó vontató hajókkal Eszékre menekülnek. Onnan pedig szétszéledtek Horvátországban. Többen Magyarországra szöktek, míg egyesek az európai államokban kerestek menedéket. Elsőként a templom esett a megszállók áldozatául: kifosztották, megszentségtelenítették és lerombolták. A menekültek otthonait is hasonló sors érte.
1992.
Különleges körülményeknek köszönhetően a templom romjai között megrongált állapotban megtalálták a Szűzanya szobrát és elvitték Eszékre.
1998.
Befejeződött a Honvédő háború. A Szűzanya és az almási lakosság menekültségből való visszatérésének éve.
1999.
Elkezdődtek az előkészületek az új plébánia és kegyhely templom megépítéséhez. A meghirdetett pályázatra a beérkezett munkák közül Mája Furlan Zimmermann, Iva Gájsák és Mirko Buvinity zágrábi építészek eszmei tervrajzát fogadták el.
2001.
Megkezdődött a negyedik templom építése az almási kegyhely három évszázados történetében. A kivitelezők: A tengerészet, idegenforgalom, fejlődés, és forgalom minisztériuma, Eszék - Baranya vármegye, A Diákóvári - szerémségi püspökség, Az almási kegyhely. A munkálatok kivitelezésével az eszéki „Gradnja" céget bízták meg.
2003.
A templom szentélyét vitrázs szárnyas oltárkép díszíti Mária életéből vett jelenetekkel. A művet Vladimír Meglic akadémiai festő készítette. Az oltárkép motívumai: Az angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél és Jézus születése. Tölgyfából készült a sekrestye bútorzata, a szentélyben elhelyezkedő székek és a padok a templom hajójában.
2003.
A templom megépítésével befejeződött az almási kegyhely építésének első szakasza. A Szentatya, II. János Pál pápa Horvátország harmadik pasztorális látogatásakor, Eszéken, június 7-én az ünnepi szentmise keretében megkoronázta az almási Szűzanya szobrát.
2004.
Az új templomot a zágrábi Vladimír Meglić akadémiai festő három mozaikjával díszítették. Kisboldogasszony ünnepe - az első mozaik motívuma. Jelképes szimbólumok veszik körül Anna, Mária édesanyjának és a kislány Máriának alakját. Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony) - a második mozaik motívuma. A fenséges eseményt a jól felismerhető almási zarándokló környezetbe helyezte el a szerző. A harmadik mozaik ornamensekkel és a tündöklő Gábor és Mihály főangyalokkal díszíti azt a falban készített fülkét, ahol az almási Szűzanya fogadalmi szobra helyezkedik el.
2004.
Három évszázad telt el az almási kegyhely mega- lapításától (1704 - 2004). Msgr. Marin Srakić, Diákóvári - szerémségi megyéspüspök vasárnap, augusztus elsején, felszentelte az új plébániai és zarándoklati templomot. A „Kálvária" felújítását (megépítését) „Közösségben veled" nevet viselő katolikus gazdasági egyesület vállalta magára. A zarándoklók és jótevők ajándékából készítették el a liturgikus berendezést, amelyet szürke erezetű brácsi köböl dolgoztak ki (menza, ambó, keresztelökút, asztalka, szenteltvíz tartó).
2005.
Az év elején új szerződést írtak alá a kegyhely végleges kiépítésének érdekében (második és harmadik befejező szakasz). A kivitelezők: A tengerészet, idegenforgalom, fejlődés, és forgalom minisztériuma, Eszék- Baranya vármegye, A Diákóvári - szerércségi püspökség. A kísérő létesítményeket a zarándoklók és más jótevők ajándékából tervezik felszerelni.
Az almási Szűzanya kegyhely igazgatósága

A szöveget Antun Jarm és Ante Markić készíttette.
Fényképezte Antun Jarm.
Kiadó: A plébánia hivatal és almási Szűzanya kegyhely Felelős: Ante Markić, almási plébános.
Nyomda: nipOS Eszék 2005.
Ha segíteni szeretne az almási Szűzanya kegyhely kiépítésében és felszerelésében, befizetését a következő címre, és számlaszámra végezheti el:
Rimokatolički župski ured Pohođenja Marijina Aljmaš, (FINA)239000-1102010229
(Forrás: Antun Jarm-Ante Markić: Menedéket Nyújtó Szűzanya kegyhely Almás. Eszék 2005.)

Almás

Aljmas

Menedéket Nyújtó Szűzanya drávaszögi kegyhelye